Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


57. Amikor a darabok „visszaköszönnek”

 
Voltak darabok, amik visszaköszöntek. Kétszer futottam össze „Micimackóval”, ötször a „Hamupipőkével, és az „Egerek és emberek” is megtalált kétszer. Ja, és persze a „Hamlet”. 
1982. október 30-án került színre az egyik „Micimackó”, akit Máhr Ági alakított. Rendezője: Galkó Balázs volt. Abban a szezonban annyi munka volt, hogy nem volt elég próbaterem, és mi, még a nézőtéri – akkor – dohányzóban is próbáltunk. 
„Micimackó” legközelebb 1999. december 3-án bukkant fel újra. Ezt a darabot a Kamaraszínházban játszottuk (nagy-nagy sikerrel), Majoros István rendezésében. Az itteni Micimackónk: Latabár Árpád volt. 
A „Hamupipőkéket” már körbejártam.
„Hamlet”: Szerettem mindkét változatát, noha a korábbit, ami 1994. február 18-án került bemutatásra a nagyszínpadon, beárnyékolta a hat heti próbaidőt, én nem tudtam szinkronban lenni a rendezővel. Érdekes stílusa volt – nem említeném meg a nevét, vendégként rendezett. Olyan dolgokat kért számon, amiről nem értesített. Mivel addig ő a főnök, amíg nincs meg a bemutató vissza sem szólhattam neki. Nem szeretem az igazságtalanságot. Ha hibáztam, vállalom, és elnézést kérek, de más hibáját nem veszem magamra.
Hamletet: Szervét Tibor alakította. Természetesen zseniálisan. Szerettem őt, és szerette a miskolci közönség is. Hamlet atyjának szelleme: Körtvélyessy Zsolt volt, akkor mint vendég. Nagy volt a szereplőgárda, sok változásos darab – amiket én kedveltem, mert az munka volt. Szerencsére a premier után csak ritkán jelent meg a színházunkban a vendégrendező, és visszakaptam önmagam. Az előadásoknál már az ügyelő a parancsnok. Előfordult, hogy olyat küldtem ki az ügyelőpult mellől – mert zavart a munkámban – aki egyébként felettem állt pár kategóriával. Mese nincs, kimegy és kész.
A másik „Hamletem”-nek 1998.november 13-án volt a bemutatója a Játékszínben. Ezt az előadást Müller Péter Sziámi rendezte. Vele nagyon jó volt dolgozni. Értettem, hogy mit akar, együtt rezdültem vele, mert világosak voltak az instrukciói. Gazdag Tibor volt a címszereplő.
Érdekes volt egy ilyen hatalmas darabot egy szobaszínházban játszani, de szerettem nagyon. 
Volt még egy ismétlődő darabom, az „Egerek és emberek”
Az első alkalommal még a színpadon élveztem 1974-ben. December 13-án lett bemutatva.
George: Ábrahám István
Lennie: Paláncz Ferenc Jászai díjas 
színművészek voltak – ők nincsenek már közöttünk.
Olyan gyönyörű daluk volt, még most is a fülem cseng.
Rendezője: Sík Ferenc m.v. Jászai-díjas (sajnos már Ő sincs)
Zenés játék 2 részben, Zenéjét szerezte: Körmendi Vilmos – a premieren jelen volt feleségével Felföldi Anikóval.
Szenzációs volt ez a zenés változat, nagyon élveztük, Még dalra is fakadtunk, – szóval énekórákra is jártunk. Csodálatos emlék marad örökre. 
A Másik változatot is kedveltem.
Tordy Géza rendezte.
A bemutatója: 2004. december 3. 

Nagyon jók voltak a szereplők:
Lennie – HUNYADKÜRTI ISTVÁN 
George – MIHÁLYFI BALÁZS 
Candy – CSAPÓ JÁNOS Jászai-díjas, Érdemes művész
Slim – D. DERECSKEI ZSOLT 
Crooks – BŐSZE GYÖRGY 
Curley – FANDL FERENC 
Curleyné – NÉMETI GYÖNGYI 
Whit – SOMLÓ ISTVÁN 
Carlson – HORVÁTH LÁSZLÓ

A gazda – KULCSÁR IMRE 

Volt egy tüneményes, csúf, öreg kutyusunk (hiszen ezt kellett alakítania), egy idős hölgy volt a gazdája, és hozta esténként a „fellépésére”. A darabbeli gazdi „Candy” Csapó Janika volt. Az előtéri társalgóban várta mindig, hogy megérkezzen a kutyus. Kényeztette csokival, így már amikor meglátta a színpadi gazdáját, odabújt mellé, és várta a jutalomfalatot. A kutyus – ha jól emlékszem Boginak hívták – a budapesti előadásra is jött velünk. 
Voltak még kutyás darabjaim. Mindig nagyon okos, értelmes kutyusokkal dolgoztunk.

Rack Zsuzsa fényképe.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.