Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


33. Késik, késik, lekésett...


Amikor én ügyelő lettem, lazult a fegyelem. Késés késés hátán, pedig sokan a színház épülettel egybeépült színészházban laktak, de onnan sem bírtak időben érkezni. 
Volt pár eset, ami kicsit gázos volt. a legdurvább a: „12 dühös ember.” című darab esete volt. Legalább 6 „dühös” nem Miskolcon élt. Amikor nem volt előadása pár napig,- természetesen mindenki húzott haza, vagy bárhova, ahol dolga volt.
Bemondtam az első figyelmeztetőt 18.30-kor, mentem ellenőrizni, egy „dühös” hiányzott. Adtam neki időt, igaz budapesti volt, de a színészházban lakott, egy percnyire a színháztól. Azért szerencsémre felszóltam a titkárságra, hogy „emberhiányom van” és ők azonnal felhívták telefonon XY-t, megkérdezvén hol jár már, Pest-és Miskolc között kocsival? Hát..... a lelkem otthon ücsörgött, 184 kilométerre Miskolctól.
El lehet képzelni az ő állapotát, de a miénket is, mert meg kellett oldani valahogy ezt a bakit. XY félrenézte a műsorfüzetét, meggyőződése volt, hogy nincs előadása. Szegény 200-al tepert, autóval (jó, hogy nem fogyasztott alkoholt). Mindenki izgult érte, közben a nézők sűrűsödtek, persze nem tudtunk időben kezdeni, és fogalmunk nem volt, mikor érkezik meg.
A közönség beengedését is az ügyelő indítja, hát itt kicsit kínban voltam, Játékszín szobaszínház. Végül valaki lejött a művészeti titkárságról és közölte a közönséggel, hogy az egyik budapesti művész autója lerobbant, de úton van, türelmet kért, és érezzék jól magukat a büfében, a színház meghívja őket egy italra. Sokat kellett várni. Mai száguldással is, minimum két óra az út, de a közönség nagyon türelmes volt.
A megtévedt „dühösünk” megérkezett, végtelenül sajnáltam szegényt, így érkezni egy előadásra, nem túl kedvező....

Rack Zsuzsa fényképe.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.