Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


12. Amiről nincs egyetlen képem sem



1975. februári bemutató. „Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról” Azt hiszem mindenki hallott erről a musicalről
Roppant kevés próbaidő jutott ennek a zenés darabnak. Általában 6 hétig szoktunk próbálni. (szerintem a mai időben ennyi már nem jut a próbára, bemutató bemutató hátán) Tulajdonképpen nem csupán csak táncoltunk, hanem végig jelen voltunk a színpadon. Együtt éltünk a szereplőkkel. (Esztert – Komáromy Éva, Józsefet -Várday Zoltán alakította) Ezt a darabot nagyon szerettük. Összesen 3 hét jutott rá, amikor mellőzhetőek voltunk a színpadról, akkor tanultuk be a kifejezett táncos számokat a baletteremben. Koreográfus: Somoss Zsuzsa – mint említettem már, nagyon sokat dolgoztunk vele. A darab rendezője Bor József volt, mint vendég.
Tehát ott kezdtem el, hogy kevés idő maradt kidolgozni mindent, és ezt még megrövidítette az egyik díszítő munkás, akit megkért az ügyelő, hogy adjon be friss levegőt a színpadra. Pár lépésre, üveg mögött, lakat alatt egy hatalmas kar, amit a felkért kolléga kinyitott, majd elfordította a valamelyik irányba, de nem arra, amerre kellett volna. Ennek kapcsán, nem a friss levegő jött be, hanem a „friss” víz ömlött, mintha dézsából öntötték volna. Tévedésből az esetleges tűzoltáshoz szükséges víztartályt nyitotta meg, és bár azonnal zárta, de a benne lévő mennyiség, már megállíthatatlanul, mind a színpadra hullott. Hogy mi áztunk, nem nagy dolog, hamar ki tudtunk lépni a színpadról, de a zenekar teljes felszerelése. A KŐTÖRŐ EGYÜTTES játszott élőben minden előadás alatt. (ég és föld, az élő zene, és a gépzene) A teljes műszak berohant a színpadra, először a mikrofonokat kapkodták ki – még nem volt vezeték nélküli mikrofon, mikroport meg pláne nem., csak állványos, hosszú zsinóros mikrofonok. És akkor szépen felköltöztünk próbálni a harmadik emeleti balett-terembe.( egynegyed akkora lehet, mint a nagyszínpad) Még másnapra sem száradt ki, nagyon sok vizet nyelt be,- hiszen az tűzoltáshoz volt tárolva). Nem tudom, mi lett a következménye ennek a bakinak. Jó, hogy nem előadás közben történt, akkor szerintem a vasfüggönyt is le kellett volna engedni. – aminek elsődleges funkciója színpadi tűz esetén védeni a nézőteret és a nézőket.
És elérkezett a bemutató, és minden előadásnak hatalmas sikere volt.
Édesapám nemigazán járt színházba, de engem mindig megnézett. Kéretem neki jegyet, az első sorban ült, annyira büszke volt, néha láttam, ahogy mutogat rám, és a mellette ülő vadidegennek magyarázta, hogy az én vagyok, az ő pici lánya (huszonévesen). És erről az előadásról egyetlen fotóm sincs...
 
 

 

13076888_586730318151844_5329767426993443453_n.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.