Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


35. Volt valamikor egy családi házunk

2018.04.22

Volt viszont egy testvérem, a bátyám, aki három és fél évvel járt előttem. Mikor megnősült a felesége is a családi házba költözött és a keresztlányom is ott kezdte az életet. Amikor a családunk kihalt, már csak ők, hárman laktak benne.

A karácsonyokat mindig náluk töltöttem, végül is a testvérem volt, és a gyereke a keresztgyerekem. Nem szerettem nem itthon tölteni az ünnepet. Úgy gondolom – és talán jól is – a szenteste családi ünnep. A családé. És én nem éreztem magam hozzájuk tartozó családtagnak.

Amíg élt Keresztanya, egyértelműen ott töltöttem az estét.

Pár év elteltével a sógornőm mindenképpen panel lakásba akart költözni, és addig nyúzta a bátyámat, míg meggyőzte, hogy jobb lesz ott. Nem kell tüzelő cipelni, nem kell fűteni nem kell havat lapátolni, nem kell fákat metszeni, nem kell ásózni.

Hát igen..... ez mind igaz. De egy három szobás családi házat úgy elherdálni? Eladni egy-az egyben, ahogy történt. Legalábbis ezt mondták. A Mai napig nem hiszem el.

A testvérem bánta nagyon. Ő ugyanis abban házban jött a világra. Mindig visszasírta.

Úgy tudom, már harmadik család lakik benne. Néha arrafelé járok, és a lelkemben siratom. Az összes gyümölcsfa eltűnt, és a kedvencem, a fenyőfa, ami icipici volt, (akkora mint én) már az eget érte, mikor megtudtam, hogy kivágták. A szívem szakadt meg.

6165508409_d797815027_b.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

katalin.sebestyen@freemail.hu

(Sebestyén Katalin, 2018.04.22 10:52)

Én csak 10 éves koromig éltem ott, én azzal a komfort nélküli udvaros lakásban éltem Keresztmamival. Ott hagytam a kofortosat, hogy Kereztmami ne egyedül éljen. Aztán ugye szanálták a lakásunkat. örültünk a komfortosnak, és mégis, a mai napig, nagyon álmodom a komfortosra. Tudom, hogy nincs, de álmomban van. A többi 8 lakás nincs, csak a miénk feszít ott. A virágok pókhálósak, de élnek. :) De azért a házért, amit a nagypapám tervezett, hát felejthetetlen

katalin.sebestyen@freemail.hu

(Sebestyén Katalin, 2018.04.22 09:49)

Tudom mit érzel,álmaimban sokszor ott vagyok abban a házban ahol születtem és gyermek voltam.

baranyipalne1@gmail.com

(Baranyi Pálné/Erzsike, 2018.04.22 09:13)

A feltett fenyőfa illusztráció. Fotóztam én a miénket a szomszéd udvarból (Borika barátnőmék laknak ott), de csak a csócsát lehetett látni. Ma már azt sem. Összeakadtam a tulajdosoára, azt mondta, muszáj volt kivágni, mert a gyökere a ház allatt tartott. :(

b.v.annagyongyi@freemail.hu

(Anna Gyongyi Veress Babusne, , 2018.04.22 09:10)

Akkor tudod, milyen rossz érzés :(

,b.v.annagyongyi@freemail.hu

(Anna Gyongyi Veress Babusne, 2018.04.22 08:34)

Hasonlóan jártunk! Én is mindig arra megyek (Muv. Haza hangverseny) megszakad a szívem!

baranyipalne1@gmail.com

(Baranyi Pálné/Erzsike, 2018.04.22 08:18)

Ezek bizony fájdalmasak tudnak lenni.Naponta kell elmennem a házunk előtt ,még a diófa megmaradt amit apukám azon a napon ültetett el mikor nyugdíjba jött.Emlékszem sírt mikor azt kérdeztem mikor nő ez a fa meg.
Gyönyörű ez a fenyőfa ami a kertetekben áll .
Köszönöm hogy beavattál az emlékeidben.