Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


22. Mindenki meg akarta venni

2018.03.17

Keresgettünk, nézelődtünk. Még az Avason is megnéztünk egy lakást, pici volt 28 négyzetméter és csak garzon. Semmiképpen nem vettem volna meg, nem szeretem azt a területet.

Mentünk ide, mentünk oda. Közben jártam dolgozni. Már nem a színpadon álltam, hanem az ügyelőpult mögött tettem a dolgomat. Szerettem ezt a beosztást. Felelősségteljes, nem kell folyamatosan egy helyben ülni, mert mindig van valami, aminek utána kell nézni. Rendnek kell lenni, az egész előadás a vállamon volt. Szóval szerettem, annyira, hogy ott maradtam, míg nyugdíjba nem kerültem. Ez már másik sorozatba fog kerülni.

Szóval, lakás.

Keresztanyám talált egyet valamelyik újság hirdetésben. Jó helyen, viszonylag jó áron. Ugyanakkora lakást többért is hirdettek.

Egyik délután elmentünk megnézni. Nem volt több érdeklődő, olyan nyolcan lehettünk. Mindenki meg akarta venni. Szomorúan ültem, mikor meghallottam, a tulajdonost, hogy kit választott. Egy fiatal anyuka mellett döntött, pici gyereke volt. Megvártuk amíg mindenki elmegy, és próbáltam megkérni, legyek már én a vevő. Tulajdonképpen nem volt hozzá elegendő pénzem – hiába pakolgattam mindig takarékba a legkisebb, váratlanul termett összeget is. De reménykedtem, hogy valahogy kisegít a családom, természetesen kölcsönadás keretében.

Ez sem jött össze. Nagyon megtetszett a lakás, jó helyen, 9. emeleten, és a Bükkre néz. Nem látni, hogy mit főz a szomszédház konyhájában a „szakács”.

Nem jött be. Bőgtem rendesen, miért nem sikerül nekem semmi (ezt ma is sűrűn kérdezgetem)...

banatos2.jpg

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

baranyipalne@citromail.hu

(Baranyi Pálné, 2018.03.17 12:59)

Nem vagyok feladós típus. Az biztos. De néha az ember azt mondja elege van. De mindig visszamegyek az elejére, és harcolok

baranyipalne@citromail.hu

(Baranyi Pálné, 2018.03.17 12:06)

Mindig tudtál küzdeni.Erős akaratod van.Jó természet.