Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


21. Költözködések

2018.03.15

A kisszobám Keresztanyáéknál várt. Makacsul nem akartam visszamenni. Keresnem kellett valahol albérletet. Amit végül is találtam, egy zárt udvarban, 3 család, kettő család rokonok, volt aki a pincelakásban élt, egy idős hölgy. Ahol én kaptam albérletet, az egy egy szobás, előszobás különálló, komfort nélküli – (nevezzük lakásnak) volt. Palackos gázzal főztem, ha főztem, olajkályhával fűtöttem. Nem volt nagy élmény, de aki makacs, az makacs. És... így jár.

Viszont a bérlelése nem vitte el a fizetésemet. A lakást üresen kaptam, a régi lakóhelyemről áthoztam a bútoraimat.

Keveset voltam „otthon”, mert menni kellett reggel, és este, sőt, volt amikor haza jönni sem volt időm, pedig ez az albérlet, két utcányira volt a Színháztól.

Amikor egyszer elmeséltem, milyen körülmények közé helyeztem magam, akkor a színházunk „párttitkára”- mert ugye akkor olyan életet éltünk, felment a direktorhoz „asztalt borítani”.

Milyen dolog ez, hogy albérletben él az, aki jó ideje itt dolgozik, de nincs otthona. Talán járna neki hely a színészházban.

A szigorú pártitkár egy színművész volt (és nem is rossz. Sajnos, pár éve már nem él)

Másnap felhívtak az igazgatóhoz, aki kezembe nyomta, hol lakhatom, és hogyan?

Kétszobás összkomfortos lakás a II. emeleten. A nagyszobában egy budapesti színművésznő, lakott a kisfiával, aki nem volt még két éves sem. Hétvégén érkezett hozzá a férje, de jól elvoltunk. A kisszoba lett az enyém, a konyhaszekrény megfelezve, külön hűtő. Jó volt, meleg, összkomfortos lakás.

Alattunk Körtvélyessy Zsolt lakott, a feleségével, és pici lányával, aki oda született.

Hát akkor! Hajrá! Átköltözés az albérletből. Viszont az kikötés volt, hogy bútort nem vihetek, mert az be van bútorozva. Esetleg egy állólámpát, egy tévét. Nem volt könnyű a sok motyót elhelyezni. Az ülőgarnitúrámat, és a fekhelyemet eladtam a Bizományi Áruházban. El is kelt elég hamar. Az érte kapott pénzecskét máris tettem takarékba, hiszen egyszer csak lesz saját otthonom. De a Tanácstól nem kaptam soha. Támogatás nélkül, készpénzért kifizetve kellett vennem.....

10312997_441375656020645_8157977270598339541_n-------------2.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

baranyipalne@citromail.hu

(Baranyi Pálné, 2018.03.15 14:45)

Azért volt küszködés neked is bőven,bár fiatalon másként látja az ember.

Re: baranyipalne@citromail.hu

(Baranyi Pálné, 2018.03.15 17:35)

azzal erősödik meg az ember, ha küzd valamiért . És én sok mindenért küzdöttem.

b.v.annagyogyi@freemail hu

(Anna Gyöngyi Babusné Veress , 2018.03.15 17:33)

Igen, megdolgoztam érte, arra büszke vagyok, hogy csak kölcsönt kaptam, amit hamarosan vissza tudtam fizetni.

b.v.annagyogyi@freemail hu

(Anna Gyöngyi Babusné Veress, 2018.03.15 15:26)

Hosszu volt az ut a mai kis tundéri otthonodig! Azért biztos szép emlékek is vele járnak!