Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


17. Életem legszebb 8 esztendeje

2018.03.03

Addig akart férjhez adni Keresztanyám, amíg ő kelt el, a nekem szánt férfi apja kérte meg a kezét.

Egyszer összeültük, és elárulta, hogy megkérték a kezét. Tőlem függ, hogy döntök, „megengedem-e”, hogy összeházasodjanak. Hát ez buta kérdés. Hiszen előbb-utóbb én is kiröppenek, és akkor ő maradna egyedül. Örülök neki, ha párja lesz.

Így aztán, kimondták a boldogító igent. Ő 61 éves volt, a férje pedig 66.

Én még mindig a saját szobámat nyúztam, így velük együtt laktam.

Aztán a férj felajánlotta, a lakását, – nem elzavarni akart, hanem, azt akarta, hogy üresen ne álljon a saját lakása. Az utca túloldalán volt a „kunyhója” megörültem, hogy már nem csupán saját szobám lesz, hanem egy teljes lakás. No, ez nem került a nevemre, de ugyanúgy tartottam fenn, mit ha sajátom lenne. A kisszoba ki lett adva albérletbe, már licitáltak rá, sokan szerettek volna ott lakni. A döntést én adtam meg. Aki legelőször jelentkezett, egy tőlem egy évvel idősebb ügyésznő.

Nagyon jó barátságba kerültünk, annyira, hogy a kisebb fiának én lettem a keresztanyja.

Sajnos ő kevés időt lakott nálam, elég gyorsan lakást kapott az Ügyészségtől. Ja, úgy könnyű... Keresni kellett másik albérlőt. Azt hiszem háromszor volt csere.

Az utolsó egy szemétül viselkedett hölgy volt, mivel a konyhában leszakadt egy polc, – a lakás tartozéka, összetört pár cucca, amit benne tartott, ezért feljelentette a tulajdonost,- szerintem arra utazott, hogy majd ő megkapja a kéglit. Ugyanis neki sem volt saját lakása, de nem volt nekem sem. A tulajdonosnak pedig a házassága kapcsán „kettő lakása” is lett.

A feljelentés után választania kellett Keresztanya férjének. Vagy eladja a saját lakását, vagy leadja a tanácsi lakást. Természetesen az eladást választotta. Így én otthon nélkül maradtam, igaz hívtak vissza saját kuckómba. De nem fogadtam el.

Már elkezdtem a saját életemet élni, azon kívül későn jártam haza, sokszor féléjfélkor, mert a színházi munka már csak ilyen.

Keresztanyám megharagudott rám ezért, hiszen szeretettel várt vissza.

Szomorú voltam, mert az életem legszebb idejét éltem itt nyolc esztendőn át. El kellett költöznöm, de még nem tudtam, hogy hova? …..

zart-ajto-17.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

baranyipalne@citromail.hu

(Baranyi Pálné, 2018.03.03 18:23)

Olykor nehéz döntések elé kerültél ,és nehéz helyzetbe ,azért szerencsére végül minden megoldódott ,mert ügyes talpraesett vagy.